Szűk három esztendő után újra élettel telt meg a Vasas stadionjának környéke.
Kora délutántól sok-sok piros-kék mezben sétáló idős és fiatal, nő és férfi, gyermek és felnőtt várta izgatottan és persze boldogan a nagy eseményt, mely nem volt más, mint az újjáépített, 5145 fő befogadására alkalmas Illovszky Rudolf Stadion ünnepélyes megnyitása.
Nem titkoltan, jómagam is ennek a stadionnak az elődjében töltöttem a legtöbb időt, egészen kisgyermek koromtól kezdve, így én is hasonló várakozással és izgalommal indultam a megújított sportlétesítmény felé.
Az új Illovszky Rudolf Stadionba lépve a Vasashoz méltó egyszerűséget tapasztalhatjuk, semmi hivalkodás, semmi pompa, csupán maga a Vasas. Az országnak ezidáig 50 olimpiai és 55 világbajnoki aranyérmet adó egyesület számára fontos volt, hogy a kilátogató szimpatizánsok otthonosan érezzék magukat, ezért a stadion tervezésébe a szurkolókat is bevonták. Markovits László elnök maga is többször leült a drukkerek képviselőivel tárgyalni azok elképzeléseiről, ezen túl pedig egy fórumon minden szimpatizáns megoszthatta, mikor és milyen módon kezdett kötődni a klubhoz, ki, hogyan lett Vasas szurkoló. Ezek az emlékképek most mind visszaköszönnek a falakról, csakúgy, mint a régi közvetítésekből és egykori legendáktól vett idézetek, a klub kiváló játékosainak rézkarcból készült arcképe, a mezek, melyekben a Vasas az évek során pályára lépett, de láthatjuk azt is, mikor az apa kíséri fiát a mérkőzésre. Az Illovszky Rudolf Stadion szektorai is az egykori kedvencekről lettek elnevezve. A hazai szektorok Berendy Pál, Bundzsák Dezső, Csordás Lajos, Farkas János, Ihász Kálmán, Kárpáti Béla, Komjáti András, Mészöly Kálmán, Raduly József, Sárosi László, Szilágyi Gyula, Várady Béla, míg a vendéghelyek szektorai kettős kötődésű labdarúgók: Machos Ferenc (a Vasas mellett a Honvédot is erősítette), Plattkó Ferenc (MTK), Szentmihályi Antal (Újpest), Takács II József (Ferencváros) nevét viselik.
Egyedülálló volt az is, hogy az ünnepi délutánon jelentős szerep jutott egykori és jelenlegi kiváló sportolóknak, a különböző szakosztályoknak, utánpótlásnak és szurkolónak egyaránt, de nem hiányozhattak az öregfiúk sem. Igazi kuriózum volt, ahogy a szakosztályok sportolói együtt rúghatták a bőrt a szurkolókkal és a klub utánpótlás játékosaival, de a nézők örömmel fogadták a régi nagyokat is.
Ha esetleg valakinek még ezután is voltak kétségei a Vasas "a család az első" jelmondata felől, az meggyőződhetett arról, hogy a stadionon kívül, a férfiak, nők és gyerekek is megtalálhatták a maguk elfoglaltságát. Többek között ugrálóvár, ügyességi játékok, könyvbemutató stand, sör és kolbász várta az érdeklődőket, de megtekinthettük Rudi bácsi legendás Fiat személyautóját is.
A 20:30-kor kezdődő Vasas - DAC főmérkőzésre belépve a stadion névadójának, Illovszky Rudi bácsinak egykori történeteit hallhattuk és láthattuk is a kivetítőkön keresztül, mely után büszkén nézhettünk fel az égre, ahonnan minden bizonnyal Rudi bácsi is büszkén néz a stadionra és őszintén remélem -nem is olyan sokára- ugyanígy néz majd le a csapatra is.
Illovszky Rudolf gondolatai után Szilágyi Áron kétszeres olimpiai bajnok kardvívónk nyitotta meg hivatalosan is az új stadiont, majd a Himnusz csendült fel. Az ünnepélyes kezdőrúgást 92 éves Raduly József, a Vasas örökös tiszteletbeli elnöke végezte el.
Ami az összecsapást illeti, ünnep és gála ide, vagy oda, mégiscsak egy felkészülési mérkőzésről volt szó. A Vasas az alapozás legnehezebb fázisán van túl. A csapat csütörtökön érkezett haza az ausztriai edzőtáborból, ahol magaslaton, heti három edzést vezényelt Szanyó Károly és stábja, míg a dunaszerdahelyiek a jövő heti Európa Liga meccs előtti utolsó összecsapásukat vívták. Az sem elhanyagolható tény, hogy a Vasas jelenleg a magyar NBII-ben szerepel, míg a DAC a szlovák bajnokság ezüstérmese.
A dunaszerdahelyi együttesnél helyet kapott Vida Máté, aki tíz éven keresztül volt a Vasas játékosa, részese volt a bajnoki bronzérmes és kupadöntős együttesnek, Vida Kristopher, aki szintén megfordult a Vasas utánpótlásánál, valamint a válogatott Kalmár Zsolt is.
A mérkőzés elején a vendégek domináltak.
Az 5. percben Vida Kristopher távoli lövése szállt nem sokkal kapu mellé, a 14. percben pedig szintén Vida Kristopher veszélyeztetett, ezúttal a keresztlécet találta el.
Három perccel később Ronan 22 méterről vette célba a kapu bal oldalát, ám Rados szögletre ütötte a játékszert.
A 20. percben a Vasas térfelén szerzett labdát a DAC, ám Vida Kristopher ismét célt tévesztett.
A 25. percben láthattuk az első Vasas lehetőséget. Király Botond kapott remek indítást bal oldalon, ám lövését védte Jedlicka.
A 34. percben Ronan játszotta be a labdát Kostrna lábára, bombáját Rados lábbal hárította.
A 42. percben Balajti lövésével gyűlt meg a baja Jedlickának, a 45. percben szintén a Vasas gólkirálya kapott nagyszerű indítást, bevitte a labdát a tizenhatoson belülre, de lövése keresztbe elment a kapu előtt.
A szünetben a Vasas Hinora kivételével minden poszton változtatott, míg a DAC szakvezetője kettőt cserélt.
A 48. percben újra Vida Kristopher előtt adódott lehetőség, ám egy szép csel után a kapu fölé küldte a labdát.
A 61. percben Kalmár mintegy 20-21 méterről lőtt szabadrúgása szállt fölé.
A 73. percben Bősz Levente cselezgetett a kapu előtt, de elvesztette a labdát, azonban a két perccel előtte beállt Kun Bertalan nem tudott a kapuba találni.
A 78. percben megszületett az új Illovszky Rudolf Stadion első gólja: Bősz lőtte fel a labdát, Nagy Zoárd befordult vele a tizenhatoson belülre, ahol buktatták, a játékvezető pedig megítélte a tizenegyest. A büntetőt Birtalan Botond magabiztosan lőtte laposan a kapu közepébe.
A 79. percben a bal oldalról középre tett labdát Bilenki lőtte kapura, de Bősz bravúrral védett.
A 81. percben az ünnepi este újabb ünnepi pillanatához érkeztünk, pályára lépett ugyanis Ferenczi István is. A Vasas 42 éves erőnléti edzője gesztusként kapta, hogy pályára léphetett.
A 84. percben Kalmárhoz játszották a labdát, aki 15 méterről tekert kapura, de Bősz látványos mozdulattal kiszedte a játékszert a jobb sarokból.
Újabb három perccel később Birtalan szánta el magát lövésre mintegy 23 méterről, ez pedig jó ötletnek bizonyult, mert a labda védhetetlenül vágódott a bal alsó sarokba.
A hosszabbítás perceiben Kalmár Zsolt remekül ugratta ki Bilenkit, aki a bal kapufára emelte a játékszert.
A mérkőzés utolsó perceiben a Vasas szurkolói felállva tapsoltak, a lefújás után pedig hatalmas ünneplésbe kezdtek.
Hogy lesz-e hasonló ünneplésben része a csapatnak szűk egy év múlva is, az még a jövő zenéje, ám, hogy a Vasas helye az NBI-ben van, az nem vitás és részemről azon sem lepődnék meg, ha két év múlva ezekben a napokban egy hasonló estének lennénk részesei, akár egy El-mérkőzés keretében.

VASAS FC – FC DAC 1904 2–0 (0–0)
Illovszky Rudolf Stadion, 5000 néző, vezette: Solymosi (Berettyán, Horváth)
Vasas: Rados – Terbe, Szilágyi Z., Tóth B., Lakatos Cs. – Hinora, Kovács M. – Rétyi R., Daróczi, Király B. – Balajti. A második félidőben: Szmola (Bősz, 69.) – Hinora, Tóth D., Viczián, Hajdú Á. – Gál M., Kovács M. (Ferenczi I., 81.) – Tóth L., Szatmári L., Birtalan – Nagy Z. Vezetőedző: Szanyó Károly
DAC: Jedlicka – Kostrna, Kruzliak (Svec, 71.), Satka, Simcák (Blackman, a szünetben) – Vida M., Ronan (Bednár, 71.) – Veselovsky (Bilenkij, a szünetben), Kalmár Zs., Vida K. (Kun B., 71.) – Divkovic. Vezetőedző: Peter Hyballa
Gólszerző: Birtalan (78., 87. – az elsőt 11-esből)

A Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) legmagasabb szintű elismerését a „Jean Petitjean” díjat adományozta tegnap a Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetségnek (MEFS). Korábban ezt a kitüntetést még egyetlen nemzet sportszervezete sem nyerte el. Az elismerést a FISU elnöke, Claude-Louis Gallien adta át a szervezet kétévente megrendezésre kerülő Gála ünnepségén Gwangjuban, dr. Székely Mózesnek, a MEFS főtitkárának, aki a ma kezdődő 28. Nyári Universiadéra érkezett Dél–Koreába.
A díj megítélésével a FISU Végrehajtó Bizottsága elismeréssel kívánt adózni egyrészről Magyarország és a világ legidősebb (101 éves) olimpiai bajnoka, a háromszoros egyetemi világbajnok vízilabdázó, Tarics Sándor sikerekkel teli sportpályafutása előtt, másrészről üdvözölni kívánta azt a kezdeményezést, amelynek révén Magyarországon 2015. augusztus 27-én Emléknappal ünneplik meg az 1965. évi negyedik Budapesti Nyári Universiade 50. évfordulóját.
A FISU vezetői köszönetet mondtak azért az elkötelezettségért és mindazokért az erőfeszítésekért, amellyel a MEFS az egyetemi sport mozgalom magyarországi és nemzetközi továbbfejlesztését jelenleg is támogatja. A FISU elnöke és főtitkára, Eric Saintrond kiemelte, hogy a MEFS hosszú ideje a legaktívabb nemzeti egyetemi sportszövetségek közé tartozik, példaértékű az az elkötelezettség, amellyel napjainkban az egyetemi hallgatók sportéletének magas szintű fejlesztését segíti.
A „Jean Petitjean” díj átvételekor a MEFS főtitkára köszönő beszédében leszögezte: Magyarországon évtizedeken át kevés figyelmet és törődést kapott az egyetemi sport. Ahogy a MEFS-et 20 éven át vezető korábbi elnök, prof. dr. Frenkl Róbert fogalmazott: „az egyetemi sport mindkét szülője mostohaszülő”, sem a felsőoktatás, sem a sport nem érezte igazán magáénak. A főtitkár beszédében hangsúlyozta, hogy a 2012-ben hivatalba lépett új vezetés kötelességének tekinti, hogy változtasson ezen a helyzeten, partnereket találjon a feladathoz és a kormányzati, egyetemi és sport vezetőkkel közösen, sikerre vigye az egyetemi sport ügyét. „Mi továbbra is erős elkötelezettséggel, a FISU által elfogadott célok érdekében és alapelvei szerint dolgozunk az egyetemi sportélet fejlesztéséért” – mondta a szervezet főtitkára, aki a MEFS elnöke, prof. dr. Kiss Ádám szavaival zárta beszédét: "Nincs minőségi felsőoktatás minőségi sport nélkül".
A díjátadót megelőzően az ünnepség résztvevői megtekinthettek egy Tarics Sándorral készült interjút, amelyben megemlékeztek arról is, hogy a kiváló sportoló aranyérmet szerzett a 80 évvel ezelőtti, 1935-ös, Budapesti Egyetemi Világjátékokon is.
Háttér: A díjat a francia Jean Petitjeanről nevezték el, aki a világ egyetemi sportjában ugyanolyan szerepet játszott, mint Coubertin báró az olimpiai mozgalomban. Korábban nemzetközi sportszervezetnek még sohasem ítélték meg ezt az elismerést, sportvezetők is csak kivételes esetekben kaphatták meg a Jean Petitjen nevét viselő kitüntetést.
A FISU 1949. évi megalapítását megelőzően 1923 májusában, Párizsban Jean Petitjean szervezte meg az első Világjátékokat a főiskolai-egyetemi tanulmányokat folytató ifjúság számára. A sikerre ítélt kezdeményezésre felfigyelt a Hallgatók Nemzetközi Szövetsége (ICS) is és felkarolta mozgalmat, így 1925 és 1939 között számos kiváló sporteseményt szervezetek a diákokkal közösen Prágában (1925), Rómában (1927), ismét Párizsban (1928), Darmstadtban (1930), Turinban (1933), Budapesten (1935), Párizsban (1937), Monacoban (1939). A sorozatot a második világháború szakította félbe, a béke helyreállását követően újra Franciaországban rendezték meg az első Egyetemi Világjátékokat. Az egyetemi sporttörténetben Jean Petitjeanra mindezekért a világ egyetemi sportmozgalmának megalapítójaként tekintenek.

Kosárlabdában, atlétikában, erőemelésben, tornában, judóban aranyeső az utolsó előtti versenynapon!
Magyar kosárlabda ünnep Los Angelesben!
Így is jellemezhetnénk a Világjátékok utolsó előtti versenynapjának egyik legszebb magyar győzelmét.
A Magyar Speciális Olimpia Szövetség beszámolója szerint csapatunk, divíziója döntőjében nagyon simán, 46-21-re verte az indiaiakat és ezzel 12 év után újra aranyérmet ünnepelhet. Legutóbb 2003-ban, az írországi világeseményen sikerült ugyanez. Galambos Zsolt szakágvezető és Barabás Krisztián szakágvezető-helyettes elmondta, a csapat remeklésében hosszú évek kitartó munkájának eredménye mutatkozott meg.
Az erőemelőknél Baranyi Elemér nevéhez fűződik győzelem. A 83 kilogrammos sportoló fekvenyomásban nyert, emellett azonban még 4 bronzérmet is begyűjtött, felhúzásban, guggolásban, összetettben és tripla kombinációban. Ebben a sportágban befejeződtek a Világjátékok küzdelmei, nem is akármilyen eredményekkel. Pomázi Demeter ezüst és bronzérmes lett, felhúzásban és guggolásban, negyedik pedig fekvenyomásban, valamint összetettben, míg korábban, két nappal ezelőtt Szabó Nikolett négyszer is dobogóra állhatott. Az erőemelők Nagyné Lányi Mária szakágvezető irányításával Los Angelesből 1 arany, 4 ezüst és 6 bronzéremmel utazhatnak haza.
A 6. versenynapon a magyar sportolók összesen 6 arany, 9 ezüst és 10 bronzéremmel gyarapították dicsőséglistájukat.
Nyerni tudott még a judós Bereczky Atina nagy küzdelemben, valamint az atléta Hanák Zoltán ötpróbában magaslott ki a mezőnyből. A tornász Rátkai Lili két számban, gerendán és összetettben nem talált legyőzőre. A 13 éves kislány a magyar delegáció legfiatalabb tagjaként aratott sikereket a tornacsarnokban, ahol még két ezüst és egy bronzérem megszerzésével bizonyította felkészültségét. A rutinos judósnak számító és a 2007-es sanghaji Világjátékokat is megjárt Kovács Mihály divíziójában ezüstéremig jutott. Juhász József szakágvezető információi szerint nehéz ellenfelekkel kellett megküzdenie tanítványainak.
Az atlétikai stadionban Hanák Zoltán aranyérme mellett Solymos Ágnes harmadik lett kislabda hajításban, Kun Ágnes pedig negyedikként végzett távolugrásban.
A bowlingosok befejező napjukon Lelesz József jóvoltából bronzéremmel zártak. Molnár Melinda szakágvezető elmondta, hogy a szolnoki fiú 9 éve foglalkozik a sportággal, a versenyen egy nyolcfős divízióban kellett megállnia a helyét.
Asztaliteniszben a balmazújvárosi Árva Attila egyéniben ezüstérmet vehetett át, míg egyesített férfi párosunk teljesítménye a harmadik helyre volt elegendő. Vizsnyai Dávid Gulykás János partnerjátékossal nehéz mérkőzéseket tudhat maga mögött.
A Demeter Judit-Purcel Virginia női tollaslabda páros a legerősebb divízióban szerzett ezüstöt, és ugyancsak második lett kategóriájában a Simkó Zoltán-Károly Gergő férfi páros.
A Long Beachen versenyző kerékpárosok utolsó versenynapjukhoz érkeztek. Szabó Attila szakágvezető elégedetten értékelte Varga Mónika és Szegfű Attila második, valamint Fülep Zoltán negyedik helyezését a 2 km-es számban. Mindhárom sportoló tudása legjavát bemutatva lett eredményes a Világjátékokon ezen a hosszú és küzdelmes távon.
Női egyesített labdarúgócsapatunk Bosznia elleni 7-2-es . sikerével a harmadik helyen végzett. "A partnerjátékosok és a speciális olimpikonok egységgé kovácsolódva szerezték meg a szépen csillogó bronzérmet az integráció jegyében." Így nyilatkozott a helyosztót követően Marton Gergő szakágvezető.
Mindkét teniszezőnk döntőbe jutott egyéniben. Begovics Éva japán vetélytársát győzte le 4-0, 5-4-re, míg Kelemen Zsombor osztrák ellenfelét múlta felül nagyon hamar és meggyőző módon, 4-0, 4-0 arányban.
Szombaton asztaliteniszben, atlétikában, bocsában, tollaslabdában, tornában és teniszben osztanak érmeket.
A befejező nap előtt 24 arany, 25 ezüst és 18 bronzérme van versenyzőinknek a Speciális Olimpia Nyári Villágjátékain.

Nyolc év után ismét magyar egyéni vívó világbajnokot ünnepelhetünk!
Akkor is párbajtőrben, Szentpéterváron Kulcsár Krisztián, most Moszkvában a 41. életévében járó Imre Géza tette fel fantasztikus sportpályafutására a méltó koronát. Géza egész nap szenzációs teljesítményt nyújtott, és a döntőben hihetetlen izgalmak után verte 15:14-re a világranglistát vezető francia Grumiert.
A nők versenyében Szász Emese kilencedik lett.
A tőrözők a selejtezőket vívták a nap folyamán, ahol a hölgyek közül hárman is kvalifikálták magukat a 64-es főtáblára. Knapek Edináért, Mohamed Aidáért és Varga Gabrielláért szoríthatunk holnap, míg a férfiaknál a
19 esztendős junior Európa-bajnoki ezüstérmesünk, Dósa Dániel zárta sikeresen a csoportkört, és a tusaránya is olyan jól alakult, hogy közvetlenül a 64-es táblára jutott.
A moszkvai világbajnokságon tegnap Márton Anna bravúros teljesítménnyel bronzérmet szerzett, míg Szilágyi Áron hatodik helyen végzett.

'Ha futsz, mindig van mit ünnepelni!' - ez a mondat szerepelt több mint 10000 hölgy trikójának hátán. Ünnepelni valóban volt mit, hisz az idei már a jubileumi 20. Coca-Cola Testébresztő Női Futógála, s maga a Testébresztő program is most lépett túl az első évtizedén. A futó 'Nők napja' annyi hölgyet, kislányt, kismamát, nagymamát vonzott, mint eddig még soha (a tavalyi számhoz képest megint 2500-al többen jelentkeztek). Az időjárás igen változékony volt, sokszor erős szél fújt, viszont nem sütött nagy erővel a nap, leginkább a nyárfavirágzás zavarta a 10150 résztvevőt. A verseny rangidőse a 80 éves Sztarenszky Tiborné, Marika néni volt, aki hétfőtől már a nyári londoni 10 km-re készül.
A 2 km-t és az 5 km-t a pécsi volt öttusázó, a 35 éves Szatmári Adrienn nyerte. A 10 km-en viszont a 37 éves Staicu győzött, megismételte az egy hónappal ezelőtt a Vivicittán aratott elsőségét.

Simona Staicu, a győztes:
A recept egyszerű volt: szombaton egy hosszút, vasárnap pedig tempót akartam futni. Tegnap az 50 kilométeres országos bajnokságon nyertem, ma inkább az eltervezett iram jelentette a kihívást. Kis Zsanettel a rajt előtt azt beszéltük meg, hogy a táv első felét együtt futjuk. Abban maradtunk, hogy az utolsó ötezren majd eldől, ki bírja jobban. Öt kilométeren keresztül húztuk egymást, de éreztem, hogy jobban fogom bírni erővel. Rendkívül örülök mindkét győzelmemnek, remélem ez a sorozat két hét múlva Dél-Afrikában is folytatódni fog, a Comrades maratonon futok majd.

20. Coca-Cola Testébresztő Női Futógála

5 km eredmények:
1. Szatmári Adrienn – FutaPécs SE – 18:56
2. Csuta Dorottya – Pilisi Pegazusok S.m.e. – 19:15
3. Peszleg Dominika – FTC – 19:33

10 km eredmények:
1. Staicu Simona – Mogyoród – 37:18
2. Kis Zsanett – Budapest – 37:38
3. Rozsnyai Lilla – Füzesabony - 39:49

A magyar férfi jégkorong-válogatott 2008. után ismét a világelitbe kerülését ünnepli!
Pedig azóta hány, de hány Divízió I/A világbajnokságon indultunk esélyesként. Akár Ljubljanában, akár itthon, számtalan lehetőségünk volt, de vagy a terhet nem bírtuk, vagy szerencsénk nem volt.
Hányan emlékszünk arra, mikor a frissen honosított Ladislav Sikorcin úgy zokogott a Papp László Budapest Sportaréna jegén, mint egy kisgyerek és sírt vele együtt a helyszínen majd' 10000 néző, mikor Olaszország a hosszabbításban ütött góllal szertefoszlatta álmainkat?
Az elmúlt évek csendesebbé váltak. Sem tavaly, sem most nem mondta ki senki, hogy a feljutás a cél, sőt a Japán elleni győzelem után is csak az fogalmazódott meg bennünk, hogy a kiesés réme talán már nem fenyeget. Tényleg nehéz volt "belőni" a válogatott helyét, noha a felkészülés remekül sikerült. Az osztrákokat kétszer is legyőztük, és a szlovének ellen sem vallottunk szégyent.
Most ezen a gyönyörű áprilisi estén, az eufória és az ünneplés közepén ragadjuk meg az alkalmat és gratulálunk a
MAGYAR CSAPATNAK!
Játékosoknak, szakvezetőknek, a szövetség dolgozóinak, a felszerelésmenedzsernek, a jégtisztítóknak és mindenkinek, aki közvetlen, vagy közvetve hozzájárult ehhez a fantasztikus sikerhez és akiknek köszönhetően Krakkóban ma újjáéledt a sapporói csoda!
KÖSZÖNJÜKA magyar férfi jégkorong-válogatott 2008. után ismét a világelitbe kerülését ünnepli!
Pedig azóta hány, de hány Divízió I/A világbajnokságon indultunk esélyesként. Akár Ljubljanában, akár itthon, számtalan lehetőségünk volt, de vagy a terhet nem bírtuk, vagy szerencsénk nem volt.
Hányan emlékszünk arra, mikor a frissen honosított Ladislav Sikorcin úgy zokogott a Papp László Budapest Sportaréna jegén, mint egy kisgyerek és sírt vele együtt a helyszínen majd' 10000 néző, mikor Olaszország a hosszabbításban ütött góllal szertefoszlatta álmainkat?
Az elmúlt évek csendesebbé váltak. Sem tavaly, sem most nem mondta ki senki, hogy a feljutás a cél, sőt a Japán elleni győzelem után is csak az fogalmazódott meg bennünk, hogy a kiesés réme talán már nem fenyeget. Tényleg nehéz volt "belőni" a válogatott helyét, noha a felkészülés remekül sikerült. Az osztrákokat kétszer is legyőztük, és a szlovének ellen sem vallottunk szégyent.
Most ezen a gyönyörű áprilisi estén, az eufória és az ünneplés közepén ragadjuk meg az alkalmat és gratulálunk a
MAGYAR CSAPATNAK!
Játékosoknak, szakvezetőknek, a szövetség dolgozóinak, a felszerelésmenedzsernek, a jégtisztítóknak és mindenkinek, aki közvetlen, vagy közvetve hozzájárult ehhez a fantasztikus sikerhez és akiknek köszönhetően Krakkóban ma újjáéledt a sapporói csoda!
KÖSZÖNJÜK!

A SportMindenkinek.hu egy teljes funkciós sportportál. Folyamatosan bővülő kínálatunkban nemre, korra és eredményességre való tekintet nélkül, bárki megmutathatja magát.
A sport legyen öröm, a sport legyen mindenkié!

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Friss hírek